Mindenki számára ismerős lehet a magyar szépirodalom egyik kiemelkedő regénye, a Jókai Mór által írt “Fekete gyémántok”, mely cím képletesen utal az ipari forradalom egyik fő hajtóanyagára, a kőszénre. Már Jókai idejében is tudták, hogy a gyémánt, mint a világon ismert legkeményebb anyag tulajdonképpen a rendkívül lágy grafit, avagy az elemi szén allotróp módosulata. Ezt Newton már 1605-ben feltételezte, de bebizonyítania 1772-ben a modern kémia atyjának, Antoine Laurent de Lavoisier-nek sikerült.
A grafit hexagonális (hatszöges) kristályrácsa a természetben magas nyomással és hőmérséklettel járó vulkanikus hatásokra képes oktaéderessé módosulni. Érdekesség, hogy ezt már évtizedek óta képes a tudomány utánozni, ám ez eddig csupán ipari gyémántok előállításában merült ki. Ez a helyzet az utóbbi években megváltozott, most már egyre inkább lehetővé, sőt gazdaságossá válik az akár több karátos méretű, teljesen emberek által iparilag előállított szintetikus ékszerészeti minőségű gyémánt kristályok gyártása(de ez egy külön értekezést érdemlő téma).

Manapság a legkeresettebb színű gyémántok a fehér színűek. Az értékük annál magasabb, minél inkább hasonlít a színük a teljesen színtelenhez. Minden gyémántkristály tartalmaz nyomelemeket, amelyek az elemi szén gyémánttá történő átváltozása közben a kristályrácsba ékelődtek. Minél több nyomelemet tartalmaz az adott gyémántkristály, annál inkább elszínezik azt, hiszen az ideális, kémiailag tökéletesen tiszta gyémántkristály színtelen. Leggyakoribb a barna és a sárga színek különböző árnyalatai. Általában olyannyira sok nyomelem van jelen, hogy az ékszer minőségű kövek a világ gyémánt termelésének alig egytizedét teszik ki. Leegyszerűsítve ezek a nyomelemek felelősek a gyémántok színéért és színtelítettségéért.

A fekete gyémántok azonban ebben is mások. A fekete színt nem nyomelemek, hanem kristályosodási hibák sokasága okozza. A gyémánttá módosult oktaéderes kristályban maradtak vissza olyan apró, sokszor mikroszkopikus méretű hatszöges kristályrácsú grafit szemcsék, melyek rácsszerkezet-váltása valamilyen okból nem tudott megtörténni. Ezért tehát a fekete gyémántok keménysége megegyezik bármely másik gyémántéval, de a színük szabad szemmel a sok grafitzárvány miatt mégis átlátszatlan feketének tűnik.

Innen kapta a fekete gyémánt angol nevét a CARBONADO-t.
A fekete gyémántoknak nincsen ugyan az átlátszóakéhoz fogható belső tüze, mégis kimondottan impresszív a látványuk. Mindemellett minden fekete gyémánt tartalmaz több-kevesebb fehéres-szürkés zárványt, melyek nem rontják értéküket, sőt éppen a valódiságukat bizonyítják.
A valóban ékszer minőségű, természetes fekete nyers gyémántokat a világ csupán néhány helyén találják, pl Közép-Afrikában és Brazíliában.
A gyémántokat alkotó szén a földi élet alap építő köve, és a gyémántok kialakulásához is a földi vulkáni tevékenységre volt szükség, tehát azt hihetnénk, hogy egy földi sajátosságról van szó. Ennek ellenére a világűrből érkezett meteoritokban is találtak fekete gyémánt kristályokat.
Létezik olyan teória, mely szerint a karbonádók kizárólag szupernóva robbanásokban képesek keletkezni, és a fekete színt a bomló Tórium és Uránium okozza. Sőt, a világ teljes fekete gyémánt készlete egyetlen hatalmas karbonádó tömbként utazott időn és téren át, mielőtt kb 2,3 milliárd évvel ezelőtt elérte az akkori Földet. Tehát a fekete gyémántok egyenesen a távoli kozmoszból jöttek hozzánk. Amikor ez a karbonádó-meteor a légkörnek ütközött felhevült és legalább két nagyobb tömbre hullott. Ezek a tömbök aztán felrobbantak és a darabjaik rázuhantak két viszonylag kis területre, melyeket az időközben történt lemeztektonikai mozgások miatt ma Brazília és Közép-Afrikaként ismerünk. De ez az elmélet nem bizonyított.

Ha bárki azt gondolná, hogy a fekete gyémánt az extrém mértékű zárványozottsága miatt még a legalsó tisztasági kategória gyémántjainál is olcsóbb, az téved. Egységesen fekete tónusú köveket találni nem könnyű, ráadásul az irántuk egyre növekvő érdeklődés is magasan tartja az árukat. Talán éppen emiatt is a fekete szín tulajdonképpen a fantázia színek közé tartozik.
Az intenzív fantázia színű(Fancy Colour) gyémántok a legtöbb esetben még a legfinomabb fehérnél is sokkal értékesebbek, a ritkaságuk okán. A természetes fekete színű gyémánt értéke persze meg sem közelíti a természetes eredetű élénk rózsaszínét, vagy a kékét például, azonban mégis van annyira piacképes, hogy megpróbálják utánozni.

Ritkán előfordul, hogy a nagy tömegbe tartozó, rossz színű és alacsony tisztasági fokozatú, tehát a kevésbé keresett gyémántokat hőkezeléssel és/vagy sugárkezeléssel feketítik, ezáltal téve őket eladhatóbbá. Azonban ezek a kövek már nem sorolhatók a természetes fekete színű gyémántok kategóriájába. Szerencsére minden beavatkozás szakértők által kiszűrhető, ezért az ilyen kövek nemzetközi certifikációt nem kaphatnak. Abban az esetben, ha egy ékszer dizájnján van a hangsúly, amiben a fekete köveknek csupán díszítő szerepük van azért, hogy kiemeljék az ékszer egyéb köveit, vagy más jellemzőit, ezek a kezelt kövek jó ár-érték arányuk miatt versenyképesek lehetnek ugyan, de kizárólag akkor, ha a vásárlót a vásárlás előtt erről tájékoztatták. Abban az esetben azonban, ha természetes fekete színű gyémántot szeretnénk, akkor nincs helye kezelt köveknek.
Márpedig az igazán jó befektetés a természetes fekete gyémánt, mely a hírességek körében is egyre népszerűbb. Fotóztak már le fekete gyémántos ékszereket viselve nem kisebb személyiségeket, mint pl. Angelina Jolie, Gwyneth Paltrow, Cate Blanchett, vagy éppen Jennifer Lawrence. Igaz, a fentebb említett igen kifinomult ízlésükről híres művésznők is segítik a fekete gyémánt diadalmenetét, mégis az igényes férfiak egyre nagyobb arányban választják díszítőkőnek ékszereikbe, mintegy maszkulin sejtelmességet látva bele a csillogó éjfekete kövekbe.